Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Néhány szó az asztrál világról, a Zónáról

 

Sokak számára ismeretlen terület, kevéssé bejárt zóna az asztrál világ. Számos ember érzékeli meghalt szerettei által, a szellemek által, vagy valami fura borzongásként. Ismeretlen világ, kevéssé értjük, és talán pont ebből adódik, hogy félünk ettől az asztrál világnak, vagy zónának nevezett különleges dimenziótól.

Spirituális utunk és munkánk során a zónával kapcsolatban folyamatosan bővült ismeretanyagunk. Szeretnénk ezt most átadni mindazoknak, akik érzékenyek, de félnek, akik nem értik, hogy mi is történik, hogyan is működik az asztrál világ.

Talán a tudás, és az információ segít abban, hogy hogyan viszonyuljunk a zónában lakókhoz, hogyan segíthetjük, és támogathatjuk ezt a dimenziót.

Legelőször, jó, ha azt tisztázzuk, hogy mi a zóna.

A zóna egy különleges dimenzió. A 4D-nek, vagy asztrál világnak is nevezik. A Föld körül egy megsűrűsödött (kocsonyás, fluid) réteg. Mondhatjuk azt is, hogy a zóna a „még nem” és a „már nem”. A zónában zömében olyan entitások léteznek, akik eltávoztak földi létükből, azonban nem járják tovább fény útjukat. A zónában rekednek, ebben a dimenzióban maradnak több okból kifolyólag.

Jó, ha tudjuk, hogy a zóna áttetszőbb, szubsztilisabb, mint a földi anyagba sűrűsödött 3D-s világ, viszont sűrűbb, mint a fénylő 5D-s világ. A zónából sokkal több mindenre rá lehet látni, talán könnyedebbnek tűnik a lét, mint a földi világban, de ez korántsem az a fénylő, áttetsző 5D-s létforma, melyet a halálkapun való átlépés után várunk. A zónának nincs külön energiája, ezért a létezésükhöz lentről vagy fentről merítenek, „nyernek” energiát.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon kik a zónalakók. Vajon kik lehetnek azok, akik ott rekednek, ott maradnak a „még nem”-ben, és a „már nem”-ben?

Álljon itt egy felsorolás a teljesség igénye nélkül:  
Eltávozott személyiségek (holtak), akiknek nincs energiájuk az átlépésre.
– Nem csak teljes személyiségek, hanem lélekrészek is beragadhatnak a zóna sűrű energiamezejébe. (A lélekrész az emberi energiamező egy „tudatos” darabja vagy egy intenzív mintázata.)
Gondolatok- gondolatfoszlányok, melyek a zónában szürke, masszaszerű képződményként jelennek meg.
Beragadhatnak segítők is. Sok esetben az átkelést segítők is elakadhatnak a zónában. A Föld mágneses mezeje, az anyag gravitációja behúzza őket, ezután nem tudnak kilépni a zóna, szürke, ködszerű energiátlan hálójából.
Befelé érkezők (megszületendők), akik beragadnak.

A Földről való távozás, és a Földre való érkezés mindenképpen a zónán keresztül történik, vagy legalábbis ez mondható el a közelmúltig. Napjainkban fénylő kapuk nyílnak, amelyet megtalálva kihagyható a zóna élmény.

Fontos kérdés volt számunkra mindig, hogy vajon miért akadnak el, miért maradnak a zóna mezejében?

Az átlépni készülők energiavesztett állapotba kerülnek. Úgy érzik, hogy még dolguk van a földi létben, és ezért nem kelnek át. Szép élet, szép halál. Valószínűleg, de ez nem mindig van így. Ha sűrű a zóna, azaz sűrű a közeg, amin át kell kelni, akkor az átkelő lény ereje fogytán nem tud átjutni, így egy szép élet után is elakadhatnak.

Van, aki nem tud menni, mert fogalma sincs arról, hogy hogyan kell, vagy nem vesz róla tudomást, hogy hová került. Régen a buddhista filozófia hitrendszerébe be volt építve, hogy egy haldoklónak és a halottnak milyen lépéseket kell megtennie az átkelésért (Halottak könyve). A mi világunkban, és a mi hitrendszerünkben ez nincs benne. Így halálunk után nem tudjuk merre, és hogyan tovább. Persze sokan látnak alagutat, fényt, ami hívja és invitálja őket, azonban ez nem mindig van így.

Vannak olyanok is, akik úgy érzik, hogy elintézetlen dolgaik vannak, vagy kielégítetlen vágyaik, esetleg vonzódnak bizonyos személyekhez. Mennének, de még nem búcsúztak el. Az is lehet, hogy a kevés energiájuk nem elegendő és a családtagjaik, szeretteik nem engedik őket. Lehet, hogy az elakadás oka az, hogy túl gyorsan és váratlanul haltak meg, és szinte nem is tudják hogy halottak.

Sokan azt vélik, hogy lerakták a földi terheiket, és egy új világot építenek. Úgy vélik, hogy ez a végső cél. Ideákat szőnek maguk köré, vagy lejátsszák újra és újra ugyanazt a történetet.

Előfordul az is, hogy eltávozó lelkek a 4D-t (zónát) pihenő parknak érzékelik, és nem tudják, hogy ebből már új energiát nem nyerhetnek az elmozduláshoz.

Vannak olyanok, akik úgy döntenek, hogy a zóna terében tapasztalatuk, tudásuk bővülhet, így megállnak tanulni. Vagy egyszerűen csak kíváncsiak.

Vannak, akik nem is akarnak menni. Mert félnek, hogy szembesülniük kell saját életük filmjével, és ezzel nem szeretnének szembenézni. Jól érzik magukat a zónában, ahol egy teljes illúzió világot építenek fel. Vagy egyszerűen félnek.

Vannak olyanok is, akik mennének, de nem tudják, hogy hogyan.

Látható tehát, hogy sok oka lehet annak, hogy valaki a zónában marad. Alapvetően elmondhatjuk, hogy a zónában maradókat visszatartják:

1.) a földi események, személyek,

2.) a tudás hiánya az útirány, illetve a haladás hogyanjának tekintetében.

Az eltávozott személy, tehát a Föld közelében marad. A probléma azonban az, hogy a zónának nincs külön energiamezeje, ezért a zónában lévők visszatérnek a Föld energiamezejébe, és innen merítenek energiát.

Sokan nem tudják, hogy az emberek által kibocsátott félelemmel és fájdalommal terhes gondolatok, és lenyomatok, sűrűsödést jelentenek e szürke mezőben. Amire nem gondolunk, hogy égi segítők, párbeszédre érkezők, akik túl mélyre merészkednek az anyag sűrűjébe, ők is elveszíthetik kapcsolatukat az áttetsző, szubsztilis dimenziókkal. Ők mondják, hogy az anyag néha fogva tart.

A zóna működése

A zónában (hasonlóan a földi működésmódhoz) meghatározott és elfogadott hierarchia van, és hasonló struktúrák működnek. Vannak elöljárók, és vannak, akik bizonyos feladatokat látnak el.

A zónának is több rétege van. A zóna alsó rétegében tehát, az elakadt személyiségek vannak, akik nem tudnak, nem akarnak menni, vagy nem tudják merre, és hogyan. Általában csoportba rendeződve léteznek, és erősítik egymást. A felső részben inkább az elakadt segítők találhatók.

A zónában levőknek a legfőbb segítség az átlépés a felsőbb dimenzióba, főleg akkor, ha már fénybe kerültek, azaz felfedeztük, megéreztük jelenlétüket, illetve, ha tudomásuk van a felsőbb dimenziók létezéséről, működéséről. A támogatásunk az, hogy átsegítjük őt vagy őket a felsőbb rétegekbe, a fénybe, hogy tovább tudják folytatni útjukat. A zónának ebbe a részébe már a segítők is bejutnak, és segítő kezet nyújtanak számukra.

Mi jelenthet segítséget a zónában levőknek?

A zónából való kilépést sok minden segítheti, például beszélgetések az elhunytakkal. Ők értenek bennünket, mi azonban „csak” belső hangunkra, intuícióinkra hagyatkozhatunk a velük való kommunikáció során. A megbocsátás, együttérzés, és szeretet irányukba nagyon sokat segít abban, hogy ők maguk is képesek legyenek önmaguknak megbocsátani. Az erő fontos. Azonban könnyebb azt vinni, aki maga is akar menni. Jó egy kis erőtámogatás az átkeléshez. Soha ne feledkezzünk meg a zónás csoport tagjairól, mert ha egy-két entitás kiválik közülük, az ott maradók még nehezebb helyzetbe kerülnek. Így általában a kísérés csoportosan történik.

Az átkelés maga a virágok hídján történik meg a 4D-ből az ötödik dimenzióba. De addig valahogyan el lehet, el kell juttatni őket, a számukra megfelelő képzeletbeli módon, járművel, vagy ahogy nekik jól esik. A virágok hídját innentől kezdve lehet csak fölépíteni és megnyitni. A virágok hídja egy út fénnyel kirakva, megvilágítva. Alulról, azaz tőlünk energiát és szeretetet, erőt ad a zónában rekedteknek az átkeléshez, felülről, a segítők oldaláról, pedig szeretet teli el/fogadást kap az érkező. Ez sokaknak segített már.

Az elmúlt időszakban számtalan fényút nyílt a zónában. Ezeket virágok útjának nevezzük. A virágok a megbocsátást, és a szeretetet szimbolizálják. Ezek az utak segítik a zónából távozni készülőket, hogy könnyebben átléphessenek a Napkapun, és fénybe érve folytathassák fényútjukat. Így segítség lehet, hogyha a zónában lévő személyt gondolatban egy ilyen fényútra kísérjük.

Segítők, figyelem!

A zónába való belépés mindig energiát vesz el a belépőtől. Ez a belépés alapkövetelménye. Így minden segítőnek tudnia kell, hogy az asztrál zónába való belépés energiavesztéssel jár. Ha kísérőt kérsz magad mellé, mindig kérdezd meg, hogy Te mivel tartozol felé, mit kér a segítsége gyanánt. 

A Föld rezgésszáma azonban most emelkedik, a fátyol vékonyodása következtében közelebb kerül a fényhez. Ha lazítjuk a zónát, segítünk az ott létezőknek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy csoportban járnak. Segítsünk az útjukon haladóknak a könnyebb haladásban. Valamint ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nem csak emberek léteznek a zónában. Vannak bizony állatok, gondolatfoszlányok, és segítők is.

 Egy párbeszédet szeretnénk veletek megosztani, melyet egy asztál elöljáróval folytattunk.

Sok segítséget és információt adott azzal kapcsolatban, hogy a zóna nem feltétlenül egy félelmetes hely, hanem a földi élet egyik leképezése. Mint egy tükör, úgy működik.

Segített egy kölcsönös együttműködés kialakításában, mely felválthatja az akció-reakció, riadalom körforgását.


2009. május – Oliver

Oliver: Üdvözlöm a Hölgyeket, Urakat! Oliver de Sempedia vagyok.

Csoport: Üdvözöljük! Párbeszédre szeretnénk invitálni Önt.

Oliver: Készséggel állok az Önök rendelkezésére. Mindenekelőtt egy kérésem lenne. Az Önök úthálózata erősen zavarja a létterületünket. Tisztelettel arra kérem Önöket, megfontoltabban építkezzenek! Ama utak, melyek átvezetnek a területeinken, érintik a lakókörzeteinket, és ez nem tölt el minket örömmel.

(Megjegyzés: Oliver itt az általunk létrehozott fénylő utakról beszél, melyek arra szolgálnak, hogy az asztrál zónában levők át tudjanak kelni a fénybe)

Csoport: Hogyan csináljuk másként?

Oliver: Fontos, ámde körültekintéssel nem bíró tevékenység.  Talán a fény áthatolási rátája kisebb ezeken a területeken. Inkább a könnyű (kisebb) ellenállás irányába haladjanak. Ne nagy közelségben, mert a felkészületlen itt lakókban ez inkább zavart okoz, mint segítséget ad. A felkérés pedig, részünkről az öröm, és mi tartozunk köszönettel. Nagy valószínűséggel nem minden kérdésre tudok válaszolni. Nem szeretném, ha a hazugság vádjával illetnének. Jelezni fogom, ha ismeretlen a terület számomra.

Csoport: Honnan ismerjük meg, ha ártó szándékú asztrál létező közelít felénk?

Oliver: Fura, jószerivel a kérdés. Az Önök világában ezt hogyan ismerik föl? A mi világunk alapgondolata a túlélés, nem a támadás. A harcban sok energia vész el, ez nekünk nem célunk. Ily módon az ártó szándék nekem definiálatlan.

Csoport: Mi az a barna szószszerű valami, amit egyik társunk, Szaib érzékelt azt asztrál járásakor?

Oliver: Sajátos feladattal bíró társaink, akik az asztrál takarítását végzik, a szomorú, gyászos, elkámpicsorodott gondolatokat gyűjtik be, és ez a lerakó, átalakító hely. Kívánom megjegyezni, hogy köhögcsélést hallottam. Van Önöknél olyan étel, melyet előnyben részesítenek (gyümölcs, zöldség), noha a rohadt gyümölcs rosszabb, mint a nem egészséges címkével ellátott egyéb eledel. Ezt mi innen jól látjuk. A légző- és emésztőrendszer egy szisztéma, az erjedt táplálék nem csak az emésztőrendszerben, de a légzőrendszerben is kárt okoz. Talán, ez Önnél is fontos, hisz mint látom, gyógyítással foglalkozik.

Csoport: Az összegyűlt energiával segítenek fénybe lépni annak, aki ott ragadt? Hogyan történik ez?

Oliver: Nem gyűlik össze, ez szisztematikus munka, bocsánatot kérek. Sokszor kerül újraelosztásra az energia, néha van, aki átlép…a Napkapun kívül érkező segítők nem érnek le túl mélyre. Energiát az álomból ébredőknek ítélünk, érdem vagy sorsolás alapján megemeljük őket, ha szándékuk is van rá. Ily módon a segítőknek nem kell mélyre nyúlniuk.

Csoport: Mitől lesz valaki elöljáró?

Oliver: Intelligencia és tapasztalat sokat nyom a latba. Vannak olyan posztok, melyeket nem akárki tölthet be. Vélem, Önöknél is. Bizonyos bolygóminőségek, karakter, emberség előnyt jelent. Egy titkos szövetség választja ki, hogy kik azok, akik a leginkább méltó módon képesek ezt ellátni.

Csoport: Mi késztet egy elöljárót maradásra?

Oliver: Mi készteti Önöket a fényből a Földre? Tanulás és tapasztalás. Ez egy tükörvilág. Az itt megszerzett jártasság előnyt képezhet máshol is. Előnyt képezhet…nem jó szókapcsolat, előnyt jelenthet máshol is.

Csoport: Mit kell tudnunk az asztrálban kötött szerződések bontásáról, ill. a szerződésszegésről?

Oliver: A szerződések nem különböznek a földi szerződésektől. Azt kívánom megjegyezni, hogy itt is vannak jogi szakértők. Ajánlatos, hogy mindkét fél szándéka megmutatkozzon bontás esetén. Kívánatos, hogy jogi szakértő is jelen legyen. Előfordul, hogy nem csak kétoldalú egy szerződés. Nem, nem arra céloztam csak, h 3-4 szerződő van, hanem, hogy két fél szerződése, vagy bontása sértheti mások érdekeit is. Hiába egyeznek meg a telekszomszédok, hogy építkeznek, ha az utca más lakóit zavarja a tervük. A szerződésszegésről… Kérem, ne szegjenek meg szerződést! Jóval egyszerűbb békésen felbontani. Minden szerződésben szerepel a bontás következménye és jogosítványa, ezért nem érdemes megszegni. Még hozzátenném, hogy a szerződésszegésnek nálunk is van ódiuma, többnyire leadott energia, és tudás. Ennek megvannak a mértékegységei.

Csoport: Amit ma megéltünk asztrálként, mennyire van köszönőviszonyban az asztrállal?

Oliver: Amennyire én nyomon követtem az Önök kutatómunkáját, azt érzékelem, h ez most nagy segítség, mert jelentős mértékben azonos a kettő.

Csoport: Önök hogyan élik meg, hogy mi nap, mint nap járkálunk Önöknél?

Oliver: Egyrészt szükséges, ezt néhányan beláttuk. Másrészt felkavaró. Úgy éljük meg Önöket, mint a homályos éjszakában a villám rajzolta eget: átfutó fény és hanghatásként.

Csoport: Hogyan vehetjük észre, ha már túl régen bolyongunk az asztrálban?

Oliver: Az időtényezőt gondolnák a legnehezebb faktornak? Nem feltétlenül. Inkább az irányvesztettség… Tisztelettel felhívnám a figyelmüket, hogy viszonylag pontos leképezései vagyunk az emberek tudattalanjának, nem hiábavaló tehát, a terepbejárás. Józan ítélőképesség, megvilágosodottság segítség a túlburjánzó fáradtság ellen. A tapasztalat az, hogy könnyű, és nehezebb jelek figyelmeztethetik Önöket. A hideghullámok és a különös, ólomszerű fáradtság, megpattanó erek, emlékezetkiesések, enyhe beszédzavarok, szótévesztések legyenek figyelemfelkeltők.

Csoport: Ha jön velünk, hozzánk szegődik egy ottani létező, mi jelent segítséget a számára? Ha átkísérjük a Napkapun?

Oliver: Ez vélhetően valamilyen szintű párbeszédet igényel, mielőtt áttuszkolnák őt a Napkapun, vagy bármilyen helyen, amire még nincs készen. Kérem, vegyék figyelembe, hogy az éretlen gyümölcsöt leszaggatni nem ildomos.

Csoport: Milyen együttműködés lenne jó az Önök számára?

Oliver: Támogató módon jelen lenni. Egyrészt mi is látjuk a változást, és új tervek készülnek, melyekről nekem nincs jogosítványom szólni, viszont megtiszteltetés, ha néha elfogadják a párbeszédet velünk.

Csoport: Miért akadnak el az asztrálban az entitások?

Oliver: Biztos benne, hogy ennél udvariasabb kifejezés nincs? Nem jutnak tovább. Itt is lehet tanulni, tapasztalni.

Csoport: Úgy érzem, eddig kissé tiszteletlenül voltunk jelen az Önök világában, favágó módon. Elnézést.

Oliver: Azért észlelhetik elakadásnak, mert nem tudják, hogy van, aki önszántából, kíváncsiságból nézelődik. Én sem régen hagytam el a földi világot, a Földdel is így bántunk, igen, én is. A Föld sok embert ráz le magáról katasztrófák, fel nem ismert betegségek révén. Ez sokaságot jelent nekünk, az Önök egyensúlya megbomlik. Ön nagyon érzékeny. Jogász?

Csoport: Nem, nem vagyok az. Mit tehetnénk azért, h ez az oda-vissza járkálás kevésbé legyen felkavaró, hogy ne cakkozzuk szanaszét az eget?

Oliver: Segítség, ha virágillatba öltözve járnak a vidékünkön.

Csoport: Tehetünk Önért valamit?

Oliver: Egyrészt nagy öröm, hogy párbeszédet folytathattam Önökkel. Másrészt szeretném jelezni, hogy ebben a mezőben megjelent néhány kristály, melyek számunkra energiaforrásul szolgálnak. Kérem Önöket, hogy ezeket a kristályokat tartsák tiszteletben. Bár meg tudom érteni, ha Önök is merítenek belőlük, de nekünk ezek a kristályok nagyon fontosak. Felülről beengedett kristályszentélyek, különböző színben és nagyságban. Nem tévesztendők össze a pihenőparkokkal. Mindenkor örömmel látjuk vendégként Önöket Nemzeti Parkunkban, és kutatóintézeteinkben, és kérem, higgyék el, nekünk is vannak felfedezéseink. Ez a mi világunk.

Hódolatom a Hölgyeknek, tisztes kézfogás, és üdvözlet az Uraknak.

  

(Megjegyzés: Az Oliverrel folytatott beszélgetés rávilágít arra, hogy az asztrál világ nem feltétlenül félelmetes. Azonban megvannak a maga normái, viselkedési szabályai és mintái. Jó, ha tisztában vagyunk ezekkel, amikor belépünk a zónába. Tisztelettel, de figyelemmel legyünk Önmagunkra, és az ottani világra egyaránt.)

 

Vissza a közvetítésekhez